Egy újabb magyar CCIE sikersztori


Szerencsére egy újabb magyar CCIE sikersztorit van lehetőségem megosztani veletek.

Ez a történet azért is különleges mert az eredmény FAIL volt, de ki lett rá kérve a “reread” amely után PASS-ra fordult. Én olyan embert nem ismerek még virtuálisan sem akinek sikeres lett volna a reread (azt mondják 1% alatt van az ilyen esetek száma).

Fogadjátok a történetet sok szeretettel, egy nagyon összeszedett, jó írást van szerencsém megosztani veletek.

Ezúton is gratulálok még egyszer, és köszönöm hogy megírtad a történeted!


“Hát októbar elsején ismét voltam Brüsszelben vizsgázni, hogy miért csak most novemberben írtam meg a fórumon, hát mert szerettem volna egy keret történetet leírni és pár napja lett meg a csattanó.

Szóval 2018-ban októbar elején volt az első CCIE RS labor próbálkozásom, amin elhasaltam. Persze elsőre nem is nagyon vártam mást. Saját tapasztalatom a vizsgával kapcsolatosan nem igen volt.

Tavaly novemberben „vígaszdíjként” lenyomtam egy Juniper-es JNCIA-t, illetve a munka úgy hozta, hogy valamennyire meg kellett ismerkednek a Wireless világgal ezért júniusig egy CCNA Wireless-t is kellett csinálnom.

„Life Happens!” – Volt az elmúlt évben sok minden más is (apósom szegény 3 műtéten esett át és nálunk lábadozott, gyerek felvételizett a gimibe és én készítettem fel, új melóhely…) szóval sűrű volt. Június végéig nem is volt időm arra, hogy hogy laborvizsgára készüljek. Akkor viszont neki kellett állnom erősen. Szerencsére a munkahelyen támogatták (sőt számítottak is rám, hogy készülök és megyek vizsgázni). A baj az, hogy nem Cisco-sok, sőt nem is hálózati mérnökök vesznek körül, ezért továbbra is maradt az autodidakta módszer. A forrás anyagokat (leginkább INE) már régebben beszereztem, otthoni laboromat kiépítettem, de a vizsga díjat, az utazási, szállás költségeket fedezték a legnagyobb mértékben, sőt ha a meló engedte néha bent is tudtam gyakorolni.

A CCIE szabályok szerint egy éven belül el kell újra menni laborvizsgára, hiába szól 3 évre a sikeres written vizsga, az csak úgy három év, ha a jelölt a written után 18 hónapon belül, majd utána 12 hónapon belül próbálkozik a laborral. Én úgy voltam, hogy október elején elmegyek másodszorra is, de leginkább „csak azért”, hogy ne kelljen újra a written-re is készülni. Szívem szerint később mentem volna, amikor több időm van felkészülni. Szörnyű mennyit lehet felejteni néhány hónap alatt is, ha nem azt gyakorlod, hanem új dolgokat tanulsz. Én 47 vagyok, már az agyam sem olyan mint 20 évesen, és ahogy írtam kellett a buffer memória a Juniper, Wireless ismereteknek is.

Aztán jött a vizsga rendszer változása. Hát az betett, de a terv továbbra is az volt, hogy október elején egy vizsga és még belefér egy januárban, amit biztosra kell letenni. Ha az se sikerül, akkor elengedem ezt az unikornist, ha nem is végleg, de pár évre biztosan. (Ez úton is óriási tisztelem annak aki úgy tette le a CCIE RS-t, hogy a v4-el kezdte és a v5-el ment másodikra! – köszi 🙂 – a szerk.) Így is rohadt nehéz, el se tudom képzelni milyen az, hogy ha új témákat kell megtanulni úgy, hogy tudod egy csomó dolgot amit kivettek az új tematikából „feleslegesen” tanultál meg eddig (lásd pl. frame relay). Szerettem volna elkerülni ezt a helyzetet.

A dolog végül kacifántosabbra sikeredett, mint gondoltam. A munkahelyen a főnökömnek elmondtam a helyzetet, a realitásokat és teljesen megértette, igyekeztek nem stresszelni vele, de nyilván elvárás volt, hogy tegyek meg minden tőlem telhetőt, hogy októberben sikerüljön, illetve ha mégsem, akkor a mindenképpen menjek el újra teljes erőbedobással.

Szóval tanultam, ahogy bírtam, idén nem volt szabadság, hétvége úgy, hogy valamit ne kellett volna tanulnom. Illetve túlzok, mert egy hét nyaralás azért volt, amikor a család és csak a család volt.

Maga a vizsga: előző nap délután érkeztem az egyik Cisco közeli szállodában száltam meg, másodjára „már ismertem a járást”. Ami furcsa volt a tavalyi eseményhez képest, hogy akkor egyedüli vizsgázó voltam, most a lehetséges maximális létszám volt („3 liftnyi” ember).

A TS szekcióban sikerült az első ticketnél elnéznem az érintett eszköz számát és keresnem / kijavítanom egy hibát, amikor látom, hogy a ticket 1 máshova vonatkozik. Mint utólag kiderült, nem volt elvesztegetett idő, mert egy másik későbbi ticketre dolgoztam előre. Ezt persze akkor még nem tudtam, ezért kezdtem idegeskedni.
Aztán átrágva a 10 hibajegyet kezdtem megnyugodni, mert mind a 10 ticket-et sikerült kijavítani és tesztelni sikeresen a tervezett 2 órán belül. Az első próbálkozásnál a TS-en elvéreztem, mert elhasználtam a maximális 2 és fél órát, és akkor ugye fél órával rövidebb idő állt rendelkezésre a konfigurációs szekcióra is. Én csak olyanról hallottam, akinek úgy sikerült a CCIE RS laborvizsga, hogy a TS megvolt 2 óra alatt. Szóval most nem kellett a plusz félórát a konfigból elhasználni. A TS szekcióhoz tartozik az is, hogy volt L2-es eszköz nekem is, amit újra kellett indítanom, hogy jól működjön. (A tracroute ment, a ping nem. Ezt nem indokolta semmi, újraindítás után ment minden.) Hasonlót tapasztalt más is.

A diagnosztika első alakalommal is sikerült, most sem volt vele gond. A dolgok szépen összeálltak.

Utána kezdődött a konfiguráció (még ebéd előtt). A taktikám az volt, hogy elsőre az L2 WAN, aztán L2 LAN, utána L3 IPv6 majd az „apróbb” elszeparálható security, services feladatok, majd L3 – VPN párhuzamosan, ahogy egymásra épülnek. Aki csinált már CCIE RS konfigurációs labort azt tudja, hogy a Cisco technológiák szerint sorolja fel a feladatokat, de megoldásukhoz az egymásra épülő technológiák miatt többszörös iterációra van szükség. Pl., ha van egy feladat, amihez egy működő DMVPN-en kell, akkor kell L2-es kapcsolat a DMVPN-el érintett eszközök között, L3-as kapcsolat az underlaying szinten, működő DMVPN / NHRP és ha van védelem, akkor IPsec protection is kell. Szóval ritkán szeparálható egy feladat, de én próbáltam törekedni arra, hogy amit lehet „leghamarabb” készre konfiguráljak, mert ha elfogy az időm, akkor minél több kipipálható dolog legyen meg.

Volt egy összefoglaló is, amit érdemes volt végigolvasni a konfiguráció előtt, sőt ha nem is elsőre az egészet, de szekciónként (pl. L2-es feladatok egyben) előre elolvastam mit kell csinálni mielőtt nekiestem bármit is konfigurálni. L2-nél is megtréfálhatnak dolgok. Pl. lehet, hogy az elején kérnek olyat, amitől egy link errdisable-be eshet a harmadik feladatnál, ezért a konfig átmegy ismét troubleshooting-ba. Szóval az átgondoltság és a higgadtság fontos. Én egyszerre tudok kapkodó és ugyanakkor lassú lenni. A jól sikerült TS és DIAG azonban higgadtságra adott okot. Ebéd előtt az L2 majdnem teljesen kész is lett.

Az ebéd kifejezetten jó volt (valami mexikói napok voltak a kantinban). Nem említettem, de a proktorok ugyanazok voltak, akik egy éve. Kifejezetten jó fejek és segítőkészek, bár volt, hogy ez zavaró is volt. Délután például az előttem ülő srác, aki collabor-os, vagy security-s lehetett, gyakorlatilag a feladata megoldását akarta megtudni a proktortól. Én rég helyre tettem volna, de a proktor már-már birkatürelemmel vagy 10 percen át próbálta anélkül rávezetni a megoldásra, hogy bármi konkrét technológiai segítséget mondott volna. Ilyesmikre kell gondolni: hogy javaslom, hogy olvasd át a feladatot még egyszer nagyon figyelmesen, mert lehet, hogy valami apróságot nem vettél észre. A srác meg kötekedett, hogy ezt így nem lehet megoldani, mert kéne ez meg az…Mire a proktor, hogy el kell olvasni mert a feladat megoldható a rendelkezésre álló eszközökkel, ha valaki pontosan értelmezi a feladatot. És ez ment perceken keresztül, miközben én próbáltam a saját feladatomra koncentrálni. Engem zavart miden esetre és már-már azon voltam, hogy én teszem helyre a srácot, hogy mit vár, a megoldást nem adhatja meg a proktor.

A lényeg, hogy a konfig 25 részfeladatból állt. Azok persze további akár 4-5 kisebb feladatokra bonthatóak és feladat érinthet egy, de akár 20 eszközt is. A lényeg, hogy egy részfeladat vagy teljesen sikerül és megkapod rá az adott 2-4 pontot, vagy nem sikerül és nem kapsz rá semmit. Tehát ha van egy 4 pontos feladat, amiben mondjuk 15 eszközön kell neked egy routing protokolt konfigurálnod mondjuk úgy, hogy a routing-id-ra adnak egy elnevezési szabályt, akkor elég, ha egyetlen egy eszközön elgépeled a routing-id és nem fogsz kapni rá egy pontot sem. Viszont sok feladatot ki sem hagyhatsz, mert akkor a rá épülő többi feladatot sem tudod végrehajtani. Mondjuk kell egy működő IGP ahhoz, hogy a BGP-t vagy az MPLS-t fel tudd később konfigurálni.
Nekem 24-et volt időm befejezni és bár terveztem, de nem maradt időm külön tesztelni a legvégén. Persze közben minden részlépést amit lehetett tesztelgettem.

Úgy álltam fel, hogy most meglesz. Ennek szellemében hívtam fel a családot is. Jókedvűen mentem vissza a szállodába. Este egy Brüsszelben élő barátommal vacsoráztam, akivel rég találkoztam. Szóval az nap már nem is elemeztem gondolatban a vizsgát.

Reggel korán ki kellett érnem a reptérre, ezért fél 5-kor keltem. Na persze az első dolog az e-mail-ek ellenőrzése. Meg is jött a score report, meglepett hogy lehet ilyen gyors. Volt reggeli hideg zuhany: TS elérte a minimumot, Diag elérte a minimumot (nem adják meg milyen jól sikerült, csak, hogy sikerült-e) konfiguráció NEM érte el a minimumot és százalékok L2, L3, VPN, Security, Services bontásban.

Hát nem jókedvűen repültem haza, de a sztorinak még messze nincs vége. A score report-ban megjelent a reread request lehetősége. Ezt akkor adja fel a rendszer, ha PASS/PASS/PASS/FAIL van, illetve az eredmény nagyon közel volt a sikerhez ezért fenn áll a lehetősége annak, hogy a script-es értékelés esetleges hibája miatt nem volt sikeres.

Ahogy eredetileg terveztem: megrázom magam, és ha most le is vertem a lécet újra próbálkozom még idén decemberben. Ugye a policy miatt 30 napon belül nem lehet új vizsgára jelentkezni. Októberben még volt szabad időpont Brusszelbe, de utána nem (120 napra előre lehet elvileg foglalni). Hát írtam a Cisco-nak mi van ilyenkor. A válasz zanzásítva, hogy sajnálják, de a vizsgarendszer változása miatt megnövekedtek az igények, próbálkozzak más helyszínnel. A helyzet azonban az volt, hogy más helyszínen sem volt szabad hely.
Elég sötéten láttam a dolgokat. A reread megkérésére talán 15 nap van a vizsga után. Egyre inkább úgy tűnt, az az utolsó esély, ezért leültem és egy excel táblában megpróbáltam végiggondolni mit ronthattam el és mi lehet ami a script javítás következménye. Az alap, hogy ha mind a 24 részfeladat jó lett volna akkor a konfig sikerül, illetve az overall score sem volt kérdés, mert a TS-ben DIAG-ban magabiztos voltam. A megadott százalékok alapján próbáltam kitalálni, hogy miből mennyi lehet rossz a script értékelése szerint.

Nem állt össze a kép. Bár volt, hogy rájöttem utólag rossz lehet 2-3 feladat, illetve bent lehet a pakliban 2-3 ami mondjuk egy router id elgépelés miatt bukik el, de ennél több lett rossz a script szerint.
Abban a hitben voltam, hogy a reread díja 300 dolcsi, ami nem kevés, de ha nem látszik más út miért ne kockáztassam meg. Mint kiderült nem 300 hanem 1000 dollárt kell fizetni azért, hogy egy proktor a script-nél alaposabban megnézze a megoldást. A reread eredmény kiértékelését pedig 3 hét-en belül ígérik. Mindehhez persze kapcsolódik a megszokott jognyilatkozat, amiben lemondasz a saját ellenőrzési lehetőségedről, illetve minden további reklamációról. Tehát nagy bizalommal kell lenni a Cisco felé, hogy 1000 dollárt fizess arra, hogy kiderítsék tévedett-e az automatizált értékelő rendszerük, mert ha igen méghozzá olyan mértékben, hogy a fail-ből pass lesz akkor, és csakis akkor visszafizetik az 1000 dollárt.

A neten azt olvastam, hogy minimális az esély. Valahol olvastam, hogy 300 az 1-hez, de még abból az időből, amikor még igazi hardveren ment a vizsga, szóval azt feltételeztem (és a vizsgatapasztalat, lásd reboot-ra kellett kényszeríteni az egyik eszközt már a TS alatt is) az esélyek ennél jobbak.

Hallottam olyat is, hogy elég egy „bentfelejtett” debug parancs és már nem sikerül a script-es kiértékelés. Hogy ez így van-e kitudja, de úgy döntöttem 19-re lapot húzok. Természetesen a munkahelyemtől nem volt pofám kérni ennek kifizetését, hanem saját zsebből megkértem a reread-et. Ebben több olyan számomra fontos kollegák tanácsa is benne volt, akik engem ismertek és arra jutottam, ha nem kérem meg és emiatt évekre vagy akár örökre elengedem a CCIE-t azért haragudni fogok magamra. Csak az „előre menekülés” maradt.

A 3 hét amíg elvégzik a reread-et nem telt könnyen, közben vadásztam a lehetséges vizsgaidőpontokat. Azt a tippet kaptam próbálkozzam a londoni (felthemi) időszakos vizsgahelyszínnel, mert azt kevesebben nézik, ráadásul október elején még nem volt látható. Sikerült is február 6-ra foglalni seat-et.
Előny, hogy a pénzt csak 90 nappal előtte vonják le a kártyámról és addig lemondható, tehát addig a reread eredménye is kiderül.

Ki is használták a 3 hetet, de imáim meghallgatásra találtak, ugyanis a reread hatására a vizsga eredménye fail-ről pass-re változott és meglett (visszamenőleg október 1-től) a CCIE számom. Azóta az ezer dolcsit is visszautalták. Szóval minden jó, ha jó a vége!

Ez úton is köszönöm a fórumtársaknak, mert a támogatás, vigasztalás különösen az első sikertelen labor vizsga után nagyon jól esett!

Elkezdeném-e újra ezt a küldetést? Röviden: hát egyáltalán nem biztos. Ennyi ráfordítással több gyártóval és/vagy több egyéb IT területtel (wireless, DC, virtualizáció, programozás…) megszerzett tudás hatékonyabban javíthatja valakinek a karrierjét. Pont a napokban néztem meg és kb. 5 éve kezdtem a CCNA RS-re készülni. 5 év tanulás. Van 2 diplomám, amiket még ifjú koromban szereztem, a másodikat munka mellett, de így utólag sokkal könnyebbnek tűnt. Pedig nyilván nem volt az, csak az idő megszépíti. A CCNA, CCNP vizsgák mind elsőre sikerültek, a CCIE RS written elsőre nem, de egy hónap múlva igen. A lab ugye szintén másodszorra. A második labor kivételével én álltam az összes vizsga, utazás, szállás költségeket. Tehát mondjuk a vizsgára költöttem: CCNA $300 + CCNP RS 3 vizsga összesen mintegy $450, a 2 written $800 az első lab $1600+áfa (1920 körül mert a belga áfa magas) + ugye repjegy és szálloda. Az egyetlen szakmailag hasznos felkészítő anyag amiről tudtam az az INE-é, amit blackfriday akcióban volt $900. Amiket az ember még itt-ott kölcsönkapott és végig csinált az például a Narbik CCNP to CCIE labor könyve, a CBTNuggets-nek is van egy videosorozata és az egykor volt IPExpert-nek is sok anyagát fel lehetett lelni például a Youtube-on.

Nem írtam tételesen mennyi időt fordítottam csak a CCIE felkészülésre, de csak viszonyítási alapul 517 oldalas volt az a saját jegyzet, amiból a written-re készültem. Persze ebbe raktam sok ábrát, konfig részleteket. Ez leginkább az INE-s videós anyagok feldolgozása, ezért csak az kérje el tőlem, aki az INE-tól hoz igazolást 😊. A written megszerzése és a CCNP RS megszerzése között mintegy 600 nap telt el, ebből 450 tanulással, fél év pihi után. A sikeres written és a sikeres labor között szintén kb 600 nap és szintén kábé fél év volt, amíg mást tanultam közben (Juniper JNCIA, CCNA Written).

Ami tanulság, hogy van hatékonyabb módja is a cert megszerzésének, de nekem cert-hez méltó tudás elsajátítása legalább olyan fontos volt. (A cert pedig azért kellett, hogy másoknak is legyen elképzelése arról mennyire komolyan veszem a routing and switching-et.)

Had magyarázzam el mi lehet a hatékonyabb cert célorientált módszer:
Egy nagy kör azon technológiák része ami a written-nek témája, egy kisebb kör ami labor-nak, de a dolog mélysége sokkal intenzívebb a labornál. Például a written témája az IS-IS, RIP, RIPng, OSPFv2, OSPFv3, EIGRP, ODR internal routing protokolok. Ennek megfelelően az INE-s felkészítő anyag is mind tartalmazza. A labor tematika szerint ebből a kimarad az IS-IS. A laboron tehát még mindig lehetne számítani RIP, RIPng, OSPFv2, OSPFv3, EIGRP, ODR internal routing protocol-okra. A két labor vizsgámon én nem találkoztam minddel, de konkrétabbat nem mondhatok, illetve ki tudja, ha háromszor mentem volna, akkor lehet találkoztam volna.
Ezzel csak arra akarok utalni, hogy ha valaki kockáztat, akkor sorba teszi az IGB-ket és végiggondolja melyik a leghasználtabb és annak arányában tanulja meg őket. A cert megszerzése szempontjából ez lehet hatékony stratégia. Ezzel szemben az életben meg mondjuk van sok olyan switch, ami tud route-olni, de csak a kevésbé „fancy” routing protokollokkal, azt meg az illető pont nem tanulta úgy meg.

Otthon kiépítettem egy labort, amiben van 6 db multilayer switch egy virtualizációs szerver amin a 20 db CSR1000v-t tudom futtatni, egy asztali gép „workstation”-nek. Ez egyrészt nem olcsó, másrészt szükségeltetik némi járulékos IT ismeret is. Nekem új volt Hypervisor server-t építeni. Próbálkoztam is több módszerrel (pl VMware ESXi), végül a Proxmox-nál kötöttem ki. Persze ezt is lehet, olcsóbban egyszerűbben, hatékonyabban csinálni. Lehet bérelni online labort. Beszerezhető web-es felületű IOL-re épülő mindenféle virtuális gép, de én képes akartam lenni az összes INE labor offline végrehajtására. Így is olcsóbb volt, mint tokeneket venni az INE online laborjaihoz.

Ami a lényeg, és ez lehet saját szocprobléma, de nálam nem az anyagi, vagy a ráfordított idő volt a nagy nehézség, hanem az úttal járó érzelmi hullámvasút. Szerencsére megengedhettem egy ilyen „hobbit” és az elején tényleg hobbiként élvezi az ember (ha már az elején is nyűg, akkor nem szabad belekezdeni, mert nem lesz jobb). A tanulás, tudás, amikor az ember valami új birtokába kerül, megint „jutalomfalat” érzés, de aztán eljön a kiégés, amikor már nagyon rég nem tanulsz újat, csak gyakorolsz, gyorsítasz, mit hogyan dobj be a notepad-be, mit csinálj elsőre, mit az ideális konfigurációs sorrend, troubleshoot-nál miket nézz meg előszőr, ami a legvalószínűbb hiba egy adott jelenségnél….Szóval az említett CCIE kiégés. De most örülés van, mert sikerült és kezdek is új dolgokat tanulgatni, mert ilyen ez a popszakma!”

 

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.