A siker titka


Érdekes módon azt vettem észre, hogy sokkal többen olvassák el a nem technikai cikkeket a blogon. Jobban érdekli az embereket az, hogy pl. milyen módszerrel tanulok, mint mondjuk egy BGP probléma megoldása. Ezt a mostani bejegyzést egy motiváló posztnak szánom. Meglátjuk, mennyi megy át belőle 🙂 .

Mikor elkezdtem a CCIE-ra tanulni, akkor szembesültem igazán azzal, hogy egy nap sajnos csak 24 órából áll. De 24 órából áll annak is, aki 6x CCIE és annak is, aki egész nap semmit nem csinál. Ha eltekintünk az IQ-tól és egyéb faktoroktól, akkor nyilvánvaló, hogy valahol máshol van a siker titka. 

Mindenkinek ezt a 24 órát kell beosztania. És a hangsúly, a legnagyobb hangsúly az idő beosztásán van. Meglepődnél, ha összeszámolnád, mennyi hasznos időt nyerhetnél, ha berögzött, haszontalan szokásokat elhagynál.

Ezért én is felállítottam egy napi időtervet akkor, amelyet próbálok tartani azóta is. Ez kb. így néz ki:

 

napirend

 

Hogyan is állt ez össze, és miért pont így néz ki?

Először is, ha nem alszom meg a napi 7-8 órámat, fáradt és használhatatlan vagyok. Tehát alvásból nem lehet elvenni.

Olyan típus vagyok, aki későn fekszik. Nem tudok korán kelni. Próbáltam már megerőszakolni ezt (lefekvés 21.00, kelés 5.15), hosszú távon nem ment. Tehát ehhez a bioritmushoz kellett igazítanom a napirendemet: inkább este vagyok aktív, mint reggel. 

Ha van időm napközben, tanulok 1 órát. Neked is van ennyi időd, ha nagyon akarod. Nem index.hu-t olvasok vagy Facebook-ot, hanem tanulok. Ha várok az orvosi rendelőben, tanulok. Rengeteg ilyen apró 15 perc van egy nap, amit ki lehet használni.

A család a legfontosabb. Oda van dedikálva az idő, amit igyekszem tartani. Ez a Prio1. 

Este a Barátok közt és egyéb műsorok helyett lemegyek edzeni. Ez általában kb. 1 órát vesz igénybe. De van, hogy inkább du. elmegyek futni. Nyilván ekkor picit átrendeződik a napirend.

Este még leülök tanulni, amikor már alszanak a gyerekek. Van, hogy ez elhúzódik éjfélig is akár.

A hétvége más tészta, mikor a laborra tanultam, szinte egész nap nyomtam. Most már leginkább pihenek, házimunka, családi programok. Na meg persze sokszor munka. De ez egy ilyen szakma, speciális életformát követel meg.  Este szoktam még olvasgatni egy picit szakmai anyagokat.

A másik fontos támpont, ami szerint igyekszem a dolgaimat intézni, az Eisenhower mátrix. Ez így néz ki:

az-eisenhower-matrix

 

Kerülni kell a “Fontos és Sürgős” feladatokat, mert azok a “Fontos, de nem sürgős”-ből alakulnak ki, mert azokat nem csináltad meg időben. Ha tudod, hogy pl. egy projektet október 30-ig kell megcsinálnod, akkor ne október 28-án kezdj hozzá, hanem amit lehet, dolgozz előre.

Erre sajnos ritkán van példa, hogy előre gondolkoznának az emberek, gondolom sokaknak ismerős lesz az alábbi ábra. 


Törekedni kell a nem fontos és nem sürgős feladatok minimalizálására (pl. tv nézés, facebook, stb.), azt az időt más, hasznosabb feladatokra tudod fordítani.

Fontos, hogy legyen kitartásod, mert a siker hosszú távon érhető el. Buktál egy vizsgát? Na és. A legtöbb ember meg sem próbálta. Sosem szabad feladni. “Csak akkor buktál el, ha feladtad”. 

Van egy olvasóm, akinek elsőre nem sikerült az ICND1 vizsgája. Nagyon el volt keseredve. Biztattam, hogy ne adja fel, próbálja meg újra. Dolgozott azokon a témakörökön, amelyekben alacsony pontokat szerzett, és megcsinálta a vizsgát. Azóta már a CCNA-t is. Most tanul a Security-re. Nem adta fel, megpróbálta újra, és meg is csinálta. Te se add fel!

Én is keserű szájízzel jöttem haza Brüsszelből a bukott CCIE vizsga után 2014-ben. De nem adtam fel. Beleraktam még sok száz órát. Elemeztem a gyengeségeimet, dolgoztam rajtuk, olvastam, gyakoroltam, és megcsináltam. Hogy voltak -e mélypontok? Persze. Volt, hogy fel akartam adni? Persze. De mindig felszívtam magam, és csináltam tovább. 

Nem vagyok okosabb, mint az átlag ember. De amikor más elengedi a problémát, beleszarik, én kattogok rajta tovább, és addig nem nyugszom, amíg meg nem oldom. Lehet, hogy ez napokig tart… De nem adom fel.

Mindenkinél vannak olyan napok/hetek, amikor nincs kedve tanulni. Ez teljesen normális. Ilyenkor kapcsolódj ki. Pl. túrázz, élj más hobbinak, csak ne gondolj a tanulásra. Aztán állj neki újra. Ha az elején túlhajtod magad, kiégsz, és hosszú távon sokkal rosszabbul jársz, mintha kevesebbet, de folyamatosan tanulnál. Az elején persze legtöbbször nagy a lelkesedés, de igyekezz jól beosztani az energiádat. 

Tervezd meg az tanulási folyamatot, és kövesd, hol tartasz. Ha van egy jó terved, akkor nem térsz el a céltól. Mindig látod, hol jársz, mennyi van még hátra, és mennyi mindent tudsz már. Egy jó terv elengedhetetlen a sikerhez. Határozd meg a vizsga dátumát is. Úgy kezeld már az elején, mintha már be is fizetted volna. Persze az élet közbe szólhat, de csak a legvégső esetben ütemezd át a vizsgát. Ha nem határozol meg vizsga időpontot, tapasztalatom alapján nem fogsz elmenni talán soha. “Ami be van tervezve, el lesz végezve”. 

Próbáld rutinszerűvé tenni a tanulást. Ha végeztél egy vizsgával és nem tanulsz, pár nap vagy hét múlva hiányozni fog. Majd meglátod 🙂 . Függővé tesz az információ éhség. Egyre többet akarsz majd tudni. 

Ezek a nagy okosságok jutottak most eszembe. Sok sikert a tanuláshoz mindenkinek! 🙂

 

 

 

Hozzászólás