CCIE Lab beszámoló – SSSnki

Akkor íme az ígért beszámoló a brüsszeli labról, idézem:

“Sziasztok,

amint tudjátok nemrég megbuktam a CCIE R&S LAB vizsgán Brüsszel-ben. Most szeretném leírni az élményeimet, hátha valakinek segít a felkészülésében. Magam is rengeteg ilyen élménybeszámolót olvastam és arra gondoltam, ha egyszer levizsgázom majd én is összefoglalom a tapasztalataimat. Vizsga után jöttem rá, hogy miért hasonlít szinte megszólalásig minden élménybeszámoló: a Cisco komolyan veszi az NDA-t, tehát senki nem akarja megkockáztatni azt, hogy szabálysértés miatt nem vizsgázhat megint, ezért viszonylag kevés a konkrét információ a neten. Emiatt tőlem sem számíthattok titkos információkra, viszont a bejegyzés végére be fogjátok látni, hogy nincs is rá szükség. A célom nem az, hogy részleteses elmondjam mit tanulj meg, vagy mi volt konkrétan a feladat, hanem elmondani, hogy szerintem a tanulás mellett mire kell még figyelni.

Először is tényleg igaz az, hogy lelkiismeretes felkészülés után senkit nem fog meglepetés érni éles helyzetben. Persze az is igaz, hogy ez az egyik legnehezebb IT vizsga, de ettől függetlenül “csak” egy vizsga, aminek van egy követelménylistája. Más kérdés, hogy ebben az esetben ez a lista elég hosszú, viszont jópár vizsgaélményből (beleértve a sajátomat) kiindulva azt kell mondjam, hogy aki veszi a fáradságot és mindent begyakorol a hivatalos blueprint-ről, az nem fog ismeretlen dologgal találkozni, de legalább is nem olyan arányban hogy a vizsga múljon rajta. Sokak tanácsát megfogadva én is először elolvastam az egész feladatsort és talán két dolog volt, amiről még nem hallottam soha: az egyik egy apró dolog ami elkerülte a figyelmemet a másikat pedig ismertem, csak más néven. Tehát nyugodtan ki merem jelenteni, hogy nem egy teljesíthetetlen vizsga ez, amit csak kiváltságos “kockák” tudnak megcsinálni 20 éves tapasztalattal, viszont a követelménylista teljes ismerete csak félsiker. Jogosan kérdezhetnétek akkor, hogy ha ilyen nagyképűen nyilatkozom róla, akkor miért buktam meg mégis, ha a konfigurálás szekcióval önmagában nem lett volna probléma? Átértékelve a felkészülésemet és a vizsgatapasztalataimat arra jutottam, hogy sorrendben a következő három dolog okozta a vesztem:

I, Troubleshooting

Gondolom mindenki tudja, hogy a v4.0 vizsga szerves része egy troubleshooting szekció (a másik a konfiguráció). Mivel mindkét résznek külön-külön is meg kell lennie 80%-nak, ezért már a vizsga felénél tudtam, hogy bukás lesz, mert sajnos nem tudtam megoldani az incidensek 80%-át. Ez óriási teher volt, viszont egy nagyon fontos dolgot megtanultam belőle: bizonyos dolgokat nem tudok CCIE szinten troubleshootolni. Azt gondolná az ember, hogy ha konfigurálni tudod, akkor troubleshootolni is, de sajnos nem így van. Annak ellenére, hogy egy globális ügyfél hálózatán dolgozom minden nap a legmodernebb eszközökön, így is csak a követelménylista 65%-át használjuk produktív környezetben. Emiatt bizonyos dolgokat nem tudok olyan jól megoldani és mivel gondolom sokan vannak ezzel így, ezért sokan kihullanak ebben a szekcióban. Összesen 120 perc áll rendelkezésre, tehát hibajegyenként kb. 10-15 perc jut(na), ha nem kellene még az elején magadévá tenned egy hatalmas méretű ismeretlen hálózatot. Óriási méretek és teljes konfiguráció jellemzi ezt a szekciót és nem nagyon lehet hibázni. Gyakorolni talán a legjobban egy tanuló-partner segítségével lehet, de sok szolgáltató kínál ilyen feladatokat is, amik állítólag elég jók, bár én csak az INE egyik laborját próbáltam eddig.

II, Keretrendszer

Pár héttel a vizsga előtt találtam egy videót, ami rengeteget segített, de sajnos nem fordítottam rá elég figyelmet. Az újabb felkészülésemben külön helyet kapott ez a témakör és több napot (!) fogok eltölteni a tanulmányozásával és részletes feldolgozásával:

https://learningnetwork.cisco.com/docs/DOC-20534

Nem túlzok sokat, hogy aki részletesen tanulmányozza ezt a videót, az nagy előnyre tehet szert! Mivel hivatalos Cisco információ ezért a csalás és az NDA megsértése kizárt. Miért annyira fontos ez? Nos szerintem egy vizsgázónak az utolsó dolog ami hiányzik egy ekkora stresszhelyzetben az, hogy meg kelljen tanulnia használni egy felületet, amit most lát először. Érdemes rászánni az időt és begyakorolni az ott hallottakat, mert bizonyos esetben ezek az apró dolgok jelenthetik a különbséget a siker és a bukás között. Egyébként a vizsgaidőpont foglalás után tetszőleges számú úgynevezett customer care case-t nyithat bárki, amiben készségesen válaszolnak minden nem technikai jellegű kérdésre. Én rengeteg, a környezetre vonatkozó kérdést tettem fel és szinte mindenre egyértelműen válaszoltak.

III, Sebesség

Mivel a billentyűzet számomra munkaeszköz, ezért gyorsabban tudok adatokat bevinni, mint az átlagos felhasználó. Ennek ellenére nem vagyok elég gyors márpedig a konfiguráció rész egy nagy versenyfutás az idővel. Ha az ember mindent tud, akkor is elég sok időbe kerül mire mindent lekódol és aztán még jó lenne átnézni is. Tehát nagy figyelmet kell fordítani szerintem az olyan dolgokra, amikkel időt tudsz nyerni. Például egy full Layer3 teszt nyolc eszközön lehet 12 perc, ha az ember szépen leírogatja az IP-ket és aztán egyenként megpingeli őket vagy mondjuk lehet 3 perc, ha mindenhol kiadod a show ip alias parancsot, majd az ALT billentyűt lenyomva csak az IP-ket jelölöd ki, amiket aztán gyorsan beillesztesz notepad-ban egy előre betanult TCL script-be. Ilyen “shortcut” tippekkel teli van az Internet és szerintem érdemes nagyrészüket betanulni, mert az ismétlődő feladatok lerövidítésével nyert idő nagyon kelleni fog a végén. Ezen kívül még a DOCCD-ben való navigáláson is van mit fejlesztenem. Szerintem ez az elsődleges információforrás a felkészülés alatt is, de nem ér sokat ha lassan mozogsz benne. Tehát a további felkészülés alatt nem vagy csak ritkán fogok az Internethez nyúlni és inkább a DOCCD-t használom majd.

Összességében jó élmény volt, ami megadta az utolsó lendületet, hogy legközelebb sikerüljön. Sajnos nem fordítottam elég időt a troubleshooting gyakorlására, ami miatt már szinte az elején tudtam, hogy nem fog menni. Ez meglátszott a teljesítményemen is, de okosan használtam ki a maradék időt, hogy legközelebb ne legyen probléma. Ennek a kivonata ez a bejegyzés, ezért remélem mindenkinek hasznára lesz. Ha valakiben mégis maradt kérdés, akkor szívesen válaszolok.

Kívánom minden lelkiismeretes tanulónak, hogy sikerüljön a vizsgája!”