A topológia tehát a következő volt:
Első feladatunk, hogy meghatározzuk a root switchet. A szabályok a következők:
- A legkisebb prioritású switch a root
- Ha a prioritás egyenlő, a legkisebb MAC címmel rendelkező switch a root.
Esetünkben a prioritás default (32,768), így a MAC cím dönt. Switch “A” nyer, hiszen övé a legkisebb MAC cím (AAAA.AAAA.AAAA).
Minden switchnek egy, azaz 1 db root portja van. Döntő sorrend:
- legkisebb költség a root-ig
- ha ez egyenlő, a kisebb sender Bridge ID (prioritás + MAC cím)
- ha ez egyenlő, kisebb sender port prioritás
- ha ez egyenlő, kisebb sender portszám
Vegyük észre, hogy az utóbbi két eset csak akkor jöhet szóba, ha az portok azonos eszközhöz csatlakoznak (pl. Switch “D” esetében).
A root switch minden portja DP (designated port). Ez egy szabály, egyszerű megjegyezni (akit bővebben érdekel, ez azért van, mert ő a root, és minden portja kisebb költségű a root-hoz, mint bármely más switché).
Switch “A” portjai tehát DP-k, Switch “B” és “C” egyaránt a legkisebb költségű utat választja root portnak, amely itt nem meglepő módon az uplink portjuk. Itt fontos megjegyezni, hogy a STP a költséget akkor növeli, mikor érkezik a BPDU, tehát esetünkben 19-19 lesz a cost Switch “B” és “C” esetében a root-ig.
Apropó, costok.
- Ethernet – 100
- FastEthernet – 19
- GigabitEthernet – 4
- TenGigabitEthernet – 2
Switch “E”-nek mely portja lesz a root port? Számoljunk:
- A-B-D-E: 19+19+19 = 57
- A-C-E: 19+19 = 38
Tehát az A-C-n keresztül vezető út lesz preferált, ezért Fa0/3 a root port. Ebből következik, hogy Switch “C” Fa0/3-as portja DP.
Na és mi van Switch “D”-vel? Switch “B”-hez kapcsolódik két porton keresztül. Mivel a root path cost egyenlő, a sender BID egyenlő, a sender port priority egyenlő, az utolsó tiebreaker a port number. Méghozzá a sender port number. Mivel Fa0/5 portszáma kisebb, mint Fa0/6-é (5<6), ezért Switch “D” azt választja RP-nek, Fa0/6 blocked állapotba kerül (ha fordítva lenne, beugratós, pl Switch “D” 6-s portjára csatlakozna Switch “B” 5-ös portja, akkor is az 5-s nyerne. SENDER. Nem a LOCAL!) . Vegyétek észre, hogy az A-C-E-D útvonalnak 19+19+19=57 a költsége, míg az A-B-D útovnalnak csak 38, így az A-C-E-D útvonal már az elején kiesik a számításból. Switch “B” Fa0/5 és Fa0/6 portja is DP lesz.
Még egyetlen linken nincs DP-nk, ez a Switch “D” és “E” közötti link. Nézzük az eredményt:
- A-B-D útvonal költsége egyenlő az A-C-E útvonal költségével, ez nem dönt
- Sender bridge ID: Switch “D” BID-je kisebb, mint Switch “E” BID-je. Ezért Switch “D” lesz a DP, Switch “E” portja BLK állapotba kerül.
Ezzel kialakult a végleges STP állapot, amely a következő:
Egy rajzon feltüntettem külön a linkek költségeit is:
Ha Packet Tracer-ben visszanézzük, ugyanerre az eredményre jutunk (viszont vigyázat, a portok costjait nem jól számolja!)
Remélem hasznos volt.
2 thoughts on “Spanning Tree feladat megoldás”
Szia!
Először is hálás köszönet a blogért, CCNA vizsgára készülök, igen hasznosnak találom.
Egy valamit azonban nem egészen értek. Ha jól gondolom háromfajta egyezkedés van
1. Root Bridge switch meghatározása a switchek között.
2. Minden más SWITCHEN BELÜL egy root port kijelölése (melynek túloldali párja designated port lesz).
3. Az egymással összekötött SWITCHEK KÖZÖTT a még besorolatlan portok designated / non designated (=blocked) szerepek kiosztása.
Ezekből
1. tiszta sor, legalacsonyabb priority, majd MAC cím alapján.
2. viszont a SWITCHEN BELÜL van, itt nincs “sender”, először a legkisebb útvonal költsége, majd
a port priority, végül a port ID dönt.
3. a többi összeköttetésnél kell még az egyik portot “designated” portnak választanunk, melynek párja
“non designated” (=blocked) port lesz a szomszédos switchen. Ezek azok az élek, melyek hurkot
okoznának az eddig engedélyezett feszítő fa éleivel összekötve. Itt viszont, ahogy írtad, a
“sender” vagyis a túloldalon lévő switch adatai és nem a lokális switch adatai számítanak (path
cost, bridge ID, port priority, port ID).
Ezért amikor Switch “D” root portját keressük, akkor ezért a címért Switch “D” Fa0/4, Fa0/5 és Fa0/6
LOKÁLIS portjai versenyeznek és ennek kimenetele független attól, hogy ezek a túloldalon melyik portra vannak kötve. (Fa0/4 kiesik a nagyobb root path cost miatt, és ha Fa0/5 és Fa0/6 port prioritása egyforma (default 128), akkor port ID alapján valóban Fa0/5 nyer, párja Switch “B” Fa0/5 portja ezért DP.
Azt pedig, hogy a párhuzamos összeköttetés Switch “B” Fa0/6 – Switch “D” Fa0/6 portjai közül melyiket kell tiltani egy külön verekedés dönti el a 3. pont alapján, amiben a “sender” adatok számítanak. Itt kisebb root path cost miatt Switch “B” portja nyer.
Azaz a feladat megoldása jó,csak talán az indoklás nem tökéletes helyenként. Nem kötözködni, akarok,
közben én is tapasztalom, hogy nem is olyan egyszerű ezt rendesen leírni. Javíts ki, ha tévedek!
Üdv:
Zoli
Itt viszont, ahogy írtad, a
“sender” vagyis a túloldalon lévő switch adatai és nem a lokális switch adatai számítanak (path
cost, bridge ID, port priority, port ID).
Nem. A sender port ID és priority csak akkor érvényesül, ha nem dől el másképpen. Ha megnézed, Switch B és Switch D között két ugyanolyan link van, így a cost, bridge ID alapján nem dőlhet el. Ilyenkor a SZOMSZÉDOS switch port priority-ja és port ID-ja dönt. Ilyenkor RSTP-ben az egyik port backup-ként jelenik meg.